|
A SteelGuitar kevésbé terjedt el hazánkban. Hangja
azonban ismerősen szól például egyes Fonográf felvételeken. A
tengeren túlon, Amerikában, a Hawaii szigeteken előszeretettel használják.
A legnagyobb különbség talán a hangoláson és a húrszámon
túl a hagyományos gitárokhoz képest a játékmódban van. A húrokat a
gitárnyakon nem újjal, hanem egy fém darabbal fogja le a művész.
Amint elhúzza valamelyik irányba, egy jellegzetes hang hagyja el a
hangszert.
Több fajta SteelGuitar is létezik. Egyik a LapSteel,
mely képletesen szólva "húrok a deszkán". Aztán a Dobro
hasonlít talán a leginkább a hagyományos gitárra, de csak kinézetben.
A PedalSteel pedig leginkább egy varrógépre emlékeztet, melyről
lehagyták a varró művet. Ennél számos pedállal és térdkarral lehet
egyes húrok feszítését állítani. El lehet képzelni, milyen koncentrációt,
és függetlenítést kíván egy ilyen hangszer megszólaltatása.
Az egyik leghíresebb PedalSteel gyártója anno repülőgép
alkatrészekből barkácsolta össze saját mechanikáját. Azóta a
technika sokat fejlődött, finomodott; újabb anyagok jelentek meg,
melyek könnyebb, strapabíróbb hangszer gyártását tették lehetővé.
Persze, mint minden mechanikus dolognak, ezeknek is megvannak a saját nyavalyái.
Akárcsak bármilyen húros hangszernél, itt is rettenetes erővel húzzák
a húrok a házat. Azonban a PedalSteel húrmozgásai megnövelik ennek a
problémának a fontosságát. Meg aztán van még számos dolog, éveket
lehet tanulmányozni ezt a témát.
Az ok amiért ezen sorokat írom, az nem más, minthogy
Virág Ákos, édesapám nekiesett, és házilag, többnyire az Internetről
szedett tudással, és a csekély hazai PedalSteel-ek megtekintésével,
és a hazai zenei életben ismert felhasználóikkal folytatott eszmecserék
segítségével aprólékos munkával épített egy ilyen hangszert. úgy
gondoltam, a közeljövőben egy komplett fejezetet szánok ennek a témának.
Célja nem lesz más, minthogy Apu hobbiját segítsem. |
